Mindenki számára ismerős lehet a magyar szépirodalom egyik kiemelkedő regénye, a Jókai Mór által írt “Fekete gyémántok”, mely cím képletesen utal az ipari forradalom egyik fő hajtóanyagára, a kőszénre. Már Jókai idejében is tudták, hogy a gyémánt, mint a világon ismert legkeményebb anyag tulajdonképpen a rendkívül lágy grafit, avagy az elemi szén allotróp módosulata. Ezt Newton már 1605-ben feltételezte, de bebizonyítania 1772-ben a modern kémia atyjának, Antoine Laurent de Lavoisiernek sikerült. A grafit hexagonális (hatszöges) kristályrácsa a természetben magas nyomással és hőmérséklettel járó vulkanikus hatásokra képes oktaéderessé módosulni. Érdekesség, hogy ezt már évtizedek óta képes a tudomány utánozni, ám ez eddig csupán ipari gyémántok előállításában merült ki. Ez a helyzet az utóbbi években megváltozott, most már egyre inkább lehetővé, sőt, gazdaságossá válik az akár több karátos méretű, teljesen emberek által iparilag előállított szintetikus, ékszerészeti minőségű gyémánt kristályok gyártása (de ez egy külön értekezést érdemlő téma, így ebbe most nem folyok bele).

Mitől függ a gyémánt színe?

Manapság a legkeresettebb színű gyémántok a fehér színűek, azaz a színtelenek. Az értékük annál magasabb, minél inkább hasonlít a színük a teljesen színtelenhez. Kivételek ez alól a fantázia (ún. Fancy Colour) színű gyémántok. Minden gyémántkristály tartalmaz atomi szintű nyomelemeket, amelyek a grafitként létező elemi szén gyémánttá történő átváltozása közben a kristályrácsba ékelődtek. Minél több nyomelemet tartalmaz az adott gyémántkristály, annál inkább elszínezik azt, hiszen az ideális, kémiailag tökéletesen tiszta gyémántkristály színtelen. Leggyakoribbak a barna és a sárga színek különböző árnyalatai. Általában olyannyira sok nyomelem van jelen, hogy az ékszer minőségű kövek a világ gyémánt termelésének alig egytizedét teszik ki. Leegyszerűsítve ezek a nyomelemek felelősek a gyémántok színéért és színtelítettségéért - színintenzitásáért.

Mi okozza fekete gyémántok színét?

A fekete gyémántok azonban ebben is mások. A fekete színt nem nyomelemek, hanem kristályosodási hibák sokasága okozza. A gyémánttá módosult oktaéderes kristályban maradtak vissza olyan apró, sokszor mikroszkopikus méretű hatszöges kristályrácsú grafit szemcsék, melyek rácsszerkezet-váltása valamilyen okból nem tudott megtörténni. Ezért tehát a fekete gyémántok keménysége megegyezik bármely másik gyémántéval, de a színük szabad szemmel a sok grafitzárvány miatt mégis átlátszatlan feketének tűnik.

Innen kapta a fekete gyémánt az angol nevét: CARBONADO.

A fekete gyémántoknak nincsen ugyan az átlátszóakéhoz fogható belső tüze, mégis kimondottan impresszív a látványuk. Mindemellett minden nagyobb fekete gyémánt tartalmaz több-kevesebb fehéres-szürkés zárványt, melyek nem rontják értéküket, sőt, éppen a valódiságukat bizonyítják. (Lásd lentebb a híres Fekete Orlov fotóját, melyen remekül megfigyelhetőek az említett zárványok.) A valóban ékszer minőségű, természetes fekete nyers gyémántokat a világ csupán néhány helyén találják, pl. Közép-Afrikában és Brazíliában. A gyémántokat alkotó szén a földi élet alap építőköve, és a gyémántok kialakulásához is a földi vulkáni tevékenységre volt szükség, tehát azt hihetnénk, hogy egy földi sajátosságról van szó. Ennek ellenére a világűrből érkezett meteoritokban is találtak fekete gyémánt kristályokat.

Kozmológiai vonatkozású érdekesség a fekete gyémántok kapcsán

Létezik olyan teória, mely szerint a fekete gyémántok kizárólag szupernova robbanásokban képesek keletkezni, és a fekete színt a bomló Tórium és Uránium okozza. Sőt, a világ teljes fekete gyémánt készlete egyetlen hatalmas karbonádó tömbként keletkezett a Kozmosz hajnalán egy nagyon távoli pontján az Univerzumnak és utazott a téridőn át, mielőtt kb. 2,3 milliárd évvel ezelőtt elérte az akkori Földet, melyen az élet talán még baktériumi szinten sem volt jelen. Tehát a fekete gyémántok egyenesen az ősi és távoli Kozmosz emberi ésszel felfoghatatlan léptékű kataklizmáinak hírnökei. Amikor ez a karbonádó-meteor a légkörnek ütközött felhevült és legalább két nagyobb tömbre hullott. Ezek a tömbök aztán felrobbantak és a darabjaik rázuhantak az ősi Föld két viszonylag kis területére, melyeket az időközben történt lemeztektonikai mozgások miatt ma Brazíliaként és Közép-Afrikaként ismerünk. De ez az elmélet nem bizonyított. Ha bárki azt gondolná, hogy a fekete gyémánt az extrém mértékű zárványozottsága miatt még a legalsó tisztasági kategória gyémántjainál is olcsóbb, az téved. Egységesen fekete tónusú köveket találni nem könnyű, ráadásul az irántuk egyre növekvő érdeklődés is magasan tartja az árukat. Talán éppen emiatt is a fekete szín tulajdonképpen a fantázia színek közé tartozik. Az intenzív fantázia színű (Fancy Colour) gyémántok a legtöbb esetben még a legfinomabb fehérnél is sokkal értékesebbek, a ritkaságuk okán. A természetes fekete színű gyémánt értéke persze meg sem közelíti a természetes eredetű élénk rózsaszínét, vagy a kékét például, azonban mégis van annyira piacképes, hogy megpróbálják utánozni.

A tanúsítvány segít elkerülni a megtévesztést

Ritkán előfordul, hogy a nagy tömegbe tartozó, rossz színű és alacsony tisztasági fokozatú, tehát a kevésbé keresett gyémántokat hőkezeléssel és/vagy sugárkezeléssel feketítik, ezáltal téve őket eladhatóbbá. Azonban ezek a kövek már nem sorolhatók a természetes fekete színű gyémántok kategóriájába. Szerencsére minden beavatkozás szakértők által kiszűrhető, ezért az ilyen kövek nemzetközi certifikációt nem kaphatnak, ha netán mégis, akkor ezt a körülményt mindenképpen feltüntetik rajta. Abban az esetben, ha egy ékszer dizájnján van a hangsúly, amiben a fekete köveknek csupán díszítő szerepük van azért, hogy kiemeljék az ékszer egyéb köveit, vagy más jellemzőit, ezek a kezelt kövek jó ár-érték arányuk miatt versenyképesek lehetnek ugyan, de kizárólag akkor, ha a vásárlót a vásárlás előtt erről tájékoztatták. Abban az esetben azonban, ha természetes fekete színű gyémántot szeretnénk, akkor nincs helye kezelt köveknek. Márpedig az igazán jó befektetés a tényleg nagy méretű természetes fekete gyémánt, mely a hírességek körében is egyre népszerűbb. Fotóztak már le fekete gyémántos ékszereket viselve nem kisebb személyiségeket, mint pl. Angelina Jolie, Gwyneth Paltrow, Cate Blanchett, vagy éppen Jennifer Lawrence. Igaz, a fentebb említett igen kifinomult ízlésükről híres művésznők is segítik a fekete gyémánt diadalmenetét, de az igényes férfiak is egyre nagyobb arányban választják díszítőkőnek ékszereikbe, mintegy maszkulin sejtelmességet látva bele a csillogó éjfekete kövekbe.

Híres fekete gyémántok


Fekete Orlov

Az eredetileg Brahma Szemének nevezett csiszolatlan drágakő időtlen idők óta a hindu mitológia négy arcú, nyolc karú teremtő istene, Brahma szobrának egyik szemét díszítette az indiai Pondicherry-ben (mai nevén Puducherry) a hívek legnagyobb örömére, egészen addig, míg egy jezsuita szerzetes fantáziát nem látott annak eltulajdonításában. Egy óvatlan pillanatban kipattintotta a szobor szeméből a sejtelmesen csillogó óriási fekete követ. Ekkortól eredeztetik az “elátkozott” kő köré szőtt legendát. Hogy joggal-e, azt mindenki döntse el saját maga, azonban az tény, hogy a későbbi tulajdonosainak halálesetei között kísérteties hasonlóságok is akadtak. 1932-ben, a kő akkori tulajdonosa egy bizonyos J. W. Paris drágakő-kereskedő, nem sokkal miután a kapitális méretű fekete gyémántját az USA-ba szállította, levetette magát egy New York-i felhőkarcoló tetejéről. Ha ez nem volna elég, akkor a kő következő tulajdonosai, Leonila Galitsine-Bariatinsky és - akiről a kő jelenlegi alakjában végül a mai nevét kapta - Nadia Vygin-Orlov emigrált orosz hercegnők egymás után szintén ezt a halálnemet választották maguknak az 1940-es években. Ezt a követ vásárolta meg egy bizonyos Charles F. Winson, aki ugyan minden bizonnyal tudott J. W. Paris haláláról is, eleinte úgy gondolta, hogy biztonságban van, mivel nem tartotta magát orosz hercegnőnek. Később a biztonság kedvéért azért háromfelé vágatta a követ, hátha az átok megtörik. A legnagyobb a 67,5ct-os párna csiszolású Fekete Orlov lett, melyet egy bross közepébe helyeztek, köré pedig 108 db különlegesen fehér briliánst foglaltak, ezzel is kiemelve az Orlov különleges szépségét. A bross hagyományos módon ruhára tűzve viselhető ékszer, azonban ha tulajdonosának egyébként úgy tartja kedve, medálként egy olyan nyakékre is szerelhető, melyben további 124 db hófehér briliáns alkot vele kontrasztot.


A Fekete Orlov-ot 2004-ben eladták, a vevő Dennis Petimezas gyémánt kereskedő, aki szerint az átok már egészen biztosan megtört.

Spirit of De Grisogno

A Spirit of de Grisogno a világ jelenlegi legnagyobb csiszolt fekete gyémántja és a világ 5. legnagyobb gyémántja. Miután az 1990-es években a Közép-Afrikai Köztársaság nyugati részén lévő egyik gyémántbányában az 587 ct-os nyers gyémántkristályt megtalálták, Svájcba szállították, ahol a világhírű ékszerész cég a De Grisogno égisze alatt Fawaz Gruosi úr jelenlegi formájára csiszolta a Koh-i-Noor gyémánt kiinduló alakja előtti tisztelgésül az indiai Nagy Mogul-gyémánt mintájára. Az immár 312,23 ct-os Mogul csiszolású karbonádót egy egyedi fehérarany gyűrűbe foglalták, 702 darab(36,69ct-nyi) egyéb másik fehér gyémánttal egyetemben. A drágakő további sorsáról sajnos semmi közelebbit nem lehet tudni, csupán annyit, hogy eladták egy magánszemélynek.


Forrás: costerdiamonds.com

Az átlagos női ujjmérethez készült gyűrű arányai jól illusztrálják a kő valódi méreteit.

Sergio

A Sergio (portugálul: Carbonado do Sérgio) egy igazi rekorder: ez a legnagyobb fekete gyémánt, sőt, a legnagyobb tömegű nyersgyémánt, amit ember valaha is talált e Földön. A súlya 3167 ct (633.4 gramm) és Brazília Bahia nevű tartományának egyik Lençóis város melletti bányájában találta 1895-ben Sérgio Borges de Carvalho, akiről a nevét is kapta. Mint sok más karbonádóról, erről is azt gyanítják, hogy nem földi, hanem kozmikus eredetű. A szerencsés megtalálója az akkori viszonyok között egészen mesebeli összeget, 16.000.-USD-t kapott ezért a rekorder ásványért, melyet az ismeretlen vevő nem sokkal később már 25.000.-USD-ért adott tovább a Joalheria Kahn & Co. gyémántkereskedő cégnek, aki párizsi képviselőjéhez G. Kahn-hoz szállította át az Atlanti- Óceánon továbbértékesítés céljából. Az elgondolás jó volt, mert nemsokára a kő Londonban új gazdára talált, I. K. Gulland 6.400.-GBP-t adott érte. Mivel akkoriban egy angol font kb. öt amerikai dollárt ért, ez a kaland Kahnéknak is kimondottan kifizetődő volt. Az utókor legnagyobb sajnálatára az új tulajdonos úgy látta jónak, hogy ezt a páratlan követ, melyet az emberiség a teremtőtől kapott ajándékba és amelynél nagyobbat több mint száz év távlatában, az azóta gigászira nőtt nagyipari gyémánt kitermelés hatására sem találtak, egyszerűen sokszáz darab, egyenként 3 és 6ct közötti tömegű gyémántra darabolja. Ezen sok száz darabka sorsa aztán nem ékszerek díszítése lett, hanem ipari gyémántfúró-szerszámokon koptak porrá. Csak remélhetjük, hogy Gullandnak legalább anyagilag megérte.

Fekete Amsterdam

A Fekete Amsterdam gyémántot nyers állapotában 55,85 ct-os méretben találták 1972-ben Dél-Afrikában. Nem sokra rá Amsterdamba szállították, ahol hónapokig tanulmányozták, és szintén hónapokig tartó munkával egy csodálatosan szép csepp alakú, 33,74 ct-os briliánst csiszoltak belőle avatott kezek. 1975-ben - amikor a fazettálás befejeződött - volt a város alapításának a 700. évfordulója is, ennek tiszteletére kapta ezt a nevet a kő. Az elnevezés amúgy is frappáns, hiszen a várost a gyémántok városaként is emlegetik. A gyémántok között is kivételesen kemény, ám porózus ásványdarabból ebben a városban vált az a csodált fekete ékkő, melyet utóbb egy medálba foglaltak 15 másik gyémánt mellé. Ha más nem is, de ez az átalakulás önmagában is jelzi az amszterdami gyémántipar egyedülálló kvalitásait.

Forrás: Pinterest

A Fekete Rembrandt

Egy másik karbonádó története is kapcsolódik Amszterdamhoz. Ez a 125 ct tömegű fekete nyersgyémánt magánkezekben lappangott, mielőtt az amszterdami Rijksmuseum Rembrandt-szakértője Gerry Schwartz be nem mutatta a nagyközönségnek. A bemutatóra pontosan 3 évvel és három nappal elkészült ez a 42.27 ct-osra fogyott, ám gyönyörű és tökéletes csiszolású kerek briliáns. Ezután egy collier kerek medáljába foglalták úgy, hogy egyforma átmérőjű, kisebb fehér briliánsok öleljék körbe. 2005 május 9.-én már ebben a formájában, kész ékszerként szerepelt Genfben a Christie’s aukciósház “Magnificent Jewels” elnevezésű árverésén a 101-es tételszám alatt. Az aukciósház az egész ékszer értékét 50.000.- és 70.000.-CHF közé becsülte, a leütési ár végül 60.000.-CHF lett, ami akkor kb. 49.800.- USD-nek felelt meg. Az ékszer manapság bárki számára megtekinthető az amszterdami gyémánt múzeumban.



Forrás: Diamond Museum Amsterdam

A Korloff Noir gyémánt

Ennek a 200 ct-os nyers fekete kőnek az előtörténete erősen homályos. Az egyik legismertebb változat szerint az 1917 november 7.-ei “Nagy Októberi Szocialista Forradalomig” a gyémántot az egyik nagy múltú orosz nemesi család, a Korlov-Sapojnikov birtokolta. A világtörténelem eme epizódja az orosz nemesi családokra nézve nem volt éppen előnyös, így Korlovékra sem. A forradalom utáni káoszban a kő kikerült a birtokukból, vélhetően több közvetítőn keresztül. Ami biztos, hogy az új tulajdonos az 1927-ben, Dél-Afrikában alapított családi vállalkozás, a Krochmal & Lieber lett. A kiváló gyémántmetszők átcsiszolták, a jelenlegi súlya 88 ct. Amikor 1978-ban Daniel Paillasseur üzletember először kézbe fogta a követ, azonnal megvásárolta.

Forrás: Reddiam

Olyannyira rabul ejtette ez a kapitális drágakő, hogy egy ékszerész céget alapított, melyet a saját fekete gyémántjáról nevezett el Korloffnak. Ékszerháza történetének fókuszpontjába is, mintegy emblémaként ezt a követ helyezte. A cég központja Párizs egyik legexkluzívabb utcájában, a Rue de la Paix 12. alatt található azóta is és egyike az utolsó független családi tulajdonban lévő, nagy gyémánt-ékszerész házaknak. A Krochmal & Lieber mai napig is joggal büszke erre a sok évtizeddel ezelőtti munkájára a rejtélyes múltú fekete ásvánnyal, melynek tiszteletére a Korloffról nevezték el az egyik saját fejlesztésű gyémánt fazettálási módjukat. Ez a csiszolási forma ugyan színtelen köveknek áll a legjobban, mégis ez a feledhetetlen éjfekete gyémánt lett a névadója. Azt állítják a Korloff Noirról, hogy aki megérinti, azt megtalálja a boldogság és a szerencse. Bár ez az eredeti Korlov családot nem biztos, hogy vigasztalja…. igaz, akkor még a kő csiszolatlan volt.